Általában fiatal korban kezdődik és a legaktívabb 20-40 éves korban. A betegség korai felismerése, a mielőbbi szakszerű kezelése, a beteggondozás nagy jelentőséggel bír.

A gyulladásos bélbetegség, más néven IBD (inflammatory bowel disease) közé tartozik két betegség: a fekélyes vastagbélgyulladás CU (colitis ulcerosa) és a CD (Crohn disease) betegség. A két betegség sokban hasonlít, de számos szempontból eltér egymástól.

Kialakulásának pontos oka nem ismert. Táplálkozási okok közül a rendszertelen étkezés mellett a finomított szénhidrátok, a hidrogénezett növényi zsírok túlzott fogyasztása (margarinok) és az alacsony rostbevitel szerepe merült fel. Megemlítendő még emellett az alkoholfogyasztás, a dohányzás, egyes környezeti hatások és a stresszes életmód is.

Meg kell jegyezni viszont, hogy nem örökletes betegségről van szó, de a genetikailag fogékony egyénekben valamilyen környezeti tényező hatására gyulladásos folyamat indul meg, amely az immunrendszer működési zavarával társulva krónikussá válik, állandósul.

Fontos a bél flóra állapota, a táplálkozás képes módosítani a bél mikrobióta összetételét és így működését is. A bél-mikrobióta közreműködik a kórokozó baktériumok megtelepedésének kivédésében. Ezért a bél-mikorbiom bármely sérülése, akár orális antibiotikum szedése, kiegyensúlyozatlan, szénhidrát dús étrend megzavarhatja a szervezetvédekező rendszerét.

Tünetek

A legjellemzőbb tünet a véres hasmenés. Ha a gyulladás csak a végbelet érinti, akkor a hasmenés elmaradhat és akár a székrekedés, vagy gyakori székelési inger vér és nyák ürítése is előfordulhat. Gyakori a görcsös hasi fájdalom, sürgető székelési inger, súlyosabb esetben láz, vérszegénység, fehérjehiány, vashiány.

Diagnosztizáláskor első lépésben ki kell zárni a fertőző bélgyulladást széklet bakterológiai és parazitológiai vizsgálattal. Ha ezen vizsgálati eredmény negatív, akkor a legbiztonságosabban a vastagbél tükrözéssel lehet diagnosztizálni. Ha a végbélben fekélyes gyulladás látható elkezdődik a kezelés.  Fontos a kezelőorvos megfelelő utasításainak követése, a javaslatainak betartása.

Az étrendi kezelés célja

A diéta célja az ingerlékeny/gyulladt bélszakasz megnyugtatása/ kímélete mellett a megfelelő energia – és tápanyag biztosítása a szervezetnek. Tápanyaghiány esetén annak megszüntetése, a kóros anyagcserezavarok kivédése. A legyengült és étvágytalan beteg erőnlétének javítása, étvágy fokozása. A remisszió elősegítése és fenntartása.

Az étrend minden esetben függ a beteg tápláltsági állapotától és a betegség aktuális stádiumától. Ezt minden esetben érdemes szakemberrel átbeszélni.

Az étrendi kezelés főbb szempontjai

Energia-, fehérje- vitamin- gazdag, erős hasmenés idején egyszerű cukormentes, valamint tej-tejcukormentes, zsírszegény étrend javasolt. Javasolt energia szükséglet 35-40 kcal/ttkg a megnövekedett energiaszükséglet kielégítésére. Fehérje szükséglet lehet 1,5-2g/ttkg is, de mindenképp javasolt a zsírszegény fehérjék bevitelére figyelni, mivel az étrendnek zsírszegénynek kell lenni, ami azt jelenti, hogy az energia bevitel 25%-nál kevesebb ajánlott, és elsősorban a növényi zsiradékok hófelhasználását kell előtérbe helyezni.

Figyelni kell a megfelelő vitamin és ásványi anyag ellátottságra. Javasolt az étrendnek vitamin és ásványi anyagban gazdagnak lennie. Javasolt C-vitamin igény 500mg-ra nőhet, valamint fokozott A,D,E,K, B12 vitamin és vas, cink, magnézium és kalcium  bevitel lehet szükséges. A koleszterin bevitel ne haladja meg az egészséges embereknek ajánlott 300mg/napi mennyiséget, mivel gyakoribb lehet az epekőképződés is. A folyadékfogyasztás minimálisan napi 1,5-2 liter legyen. A gyógyszeres terápia során a leggyakrabban alkalmazott gyulladáscsökkentő szerek közül a szulfoszalazin a folsav felszívódását gátolja, így ennek alkalmazásáról fokozott folsav-bevitelre van szükség (máj, leveles zöldségek, gyümölcsök, élesztő). Kortikoszteroid készítmények adása a kalcium felszívódását nehezíti, ezért ilyenkor gondoskodni kell a megfelelő pótlásról (tej, tejtermékek), mely szükség esetén laktózmentesek a gyakori laktáz enzim hiánya miatt.

Tünetmentes és tünetszegény időszakban javasolt a minél kevesebb korlátozás, illetve fontos a változatosság és az egyéni ízlés, egyéni tolerancia figyelembe vétele.

Javasolt napi 5-6-7x étkezés és egyszerre kisebb adagok elfogyasztása.

A megfelelő konyhatechnológiai eljárások alkalmazása

• Hőközlés

alkalmazható: főzés, párolás, aromás párolás, cserépedény, korszerű pároló edények használata, teflonedényben, fóliában, sütőzacskóban sütés, roston sütés, grillezés (túlzott használata kerülendő)

nem ajánlott: bő zsiradékban/olajban sütés

• Sűrítési eljárások

alkalmazható: száraz rántás, diétás rántás, hintés, egyszerű és kefires habarás, burgonyával vagy saját anyaggal történő sűrít

nem ajánlott: magyaros, fűszeres rántás, tejfölös habarás

• Ízesítés

       alkalmazható: kímélő fűszerezés, jellemzően zöldfűszerek alkalmazása javasolt

 nem ajánlott: szalonnával való tűzdelés, füstölés, pácolás, pirított hagyma és izgató hatású, csípős fűszerek használata

Általános szabály, hogy a bélnyálkahártyát közvetlenül károsító, ingerlő anyagokat kiiktatjuk az étrendből, ilyenek: bors, csípős paprika, torma, mustár, hagyma, fokhagyma

Diéta a tünetek fellángolása idején

Jó hatású:

• forrázással készített teák pl: körömvirág, citromfű
• almalé (kezdetben hígítva) sárgarépalé, almapüré, zöldségfőzet, birsalmapüré
• nyáklevesek: zabpehely, rizs, dara
• frissen áttört, főtt, sós burgonya, vizes burgonyapüré, főtt rizs, főtt sárgarépa
• reszelt alma, sült alma héj nélkül
• tejmentes alma-birsalmaleves vagy mártás, natúr sárgarépapüré

A panaszok enyhülésével a diéta bővíthető

• alaposan lezsírozott csontleves, húsleves
• főtt, bőr nélküli csirkehús, főtt hal, sovány gépsonka, pulykajava, csirkemell felvágott
• sovány túró, kefir, joghurt
• lágy tojás, zsírszegény reszelt sajt
• zsenge főzelékfélék (főzőtök, saláta, patisszon, cukkini, ritkán cékla, sütőtök, zsenge zöldbab, zöldborsó áttörve) egyszerű vagy kefires habarással, száraz rántással sűrítve
• zsiradék beépítés fokozatosan történjen

A javulás szakaszában az új ételek bevezetése mindig fokozatosan történjen.

Dúsítási eljárások étvágytalanság miatti nem megfelelő táplálkozás esetén

Az ételek minden esetben a beteg igényeit figyelembe véve készüljenek. Étvágytalanság esetén nem javasolt az adagok mennyiségi növelése inkább az elkészített ételek dúsítására kell törekedni, úgy, hogy azzal az étel volumenét nem növeljük.

Ezt a dúsítást megoldhatjuk élelmiszerekkel, és speciális tápszerekkel is.

Élelmiszerekkel való dúsítás esetén jól alkalmazható pl.: áttört túró, sovány reszelt sajt, tojást, főtt reszelt tojásfehérje, tojáspor. Krémlevesekbe, főzelékekbe belekeverve vagy rászórva adható.

Nyersanyag- és élelmiszer-választási javaslat 18 éves kor felett

Ajánlott	Kerülendő
Húsok, húskészítmények
kicsontozott, porcok és a bőr eltávolítását követően sovány húsok (fiatal sertés és marha, csirke, pulyka, hal, borjú, galamb, bárány), sovány felvágottak (gépsonka, sonkaszalámi, pulyka-, és baromfivirsli, párizsi), csirkemáj (májgaluska, natúr máj, májpüré formájában)	zsíros húsok, hízott állatok (kacsa, liba), zsíros, fűszeres felvágottak (olasz, vadász, fokhagymás, stb.), szalámifélék, kolbász, füstölt, pácolt készítmények, belsőségek a csirkemáj kivételéve
Tej, tejtermékek
laktózmentes tej (egyéni tűrőképességtől függően), natúr savanyított tejtermékek (kefir, natúr joghurt, gyümölcsös joghurtok kivéve aprómagvasak), zsírszegény sovány sajtok (Tolna, Túra, Tenkes, medve light, lapka light, Óvári), sovány túró	zsírdús tej (a gyakori laktózérzékenység miatt), tejszín, tejföl, zsíros sajtok, füstölt, penésszel érlelt sajtok
Zöldségek, főzelékfélék
burgonya, brokkoli, sárgarépa, fehérrépa, kapor, fejes saláta, magok nélkül: sütőtök, tök, padlizsán, cukkini, patisszon, zsenge zöldbab és zöldborsó áttörve, alkalmanként fogyasztható kis mennyiségben sóska, paraj, cékla	gomba, káposzta, karalábé, karfiol, kukorica, lencse, paprika, paradicsom, sárgaborsó, szárazbab, szója, uborka, vöröshagyma (kivéve esetleg egészben belefőzve, majd eltávolítva)
Gyümölcsök
hámozott alma, őszibarack, sárgabarack, nektarin nyersen, kompótnak, gyümölcspürének, birsalma csak kompótnak vagy birsalmapürének elkészítve, valamint banán, dinnye (magok nélkül), gesztenye	aprómagvas gyümölcsök (málna, eper, ribizli, kivi, szőlő, egres), körte, szilva, narancs, mandarin, grépfrút, datolya, füge, aszalt gyümölcsök, olajos magvak (dió, mandula, mogyoró, mák, stb.)
Gabonaipari és édesipari termékek
búzaliszt, búzadara, köles, árpagyöngy, bulgur, rizs, kukoricaliszt, kuszkusz, hajdina és ezekből készült termékek, babapiskóta, 4-6-8 tojásos száraztészta, fehér kenyér, félbarna kenyér, kifli, zsemle, pászka, Abonett, Ham-let, felfújtak, zsírszegény kekszek, piskóta, palacsinták	búzakorpa, müzli, rosttartalmú péksütemények, nagy zsírtartalmú tészták és sütőipari készítmények (hajtogatott leveles és linzer alapú sütemények), tejszínes vagy vajas krémmel töltött sütemények, csokoládé, kakaó
Zsiradékok
kis mennyiségben csökkentett zsírtartalmú margarinok (dobozos Liga és Delma light margarin tejcukormentes), vajkrémek, olajok	állati eredetű zsiradékok (sertés-és baromfizsír), tepertő, szalonna, csípős-tejszínes vajkrémek
Tojás
önálló ételként zsírszegényen elkészítve: főtt tojás, tükörtojás/tojásomlett teflonsütőben, ill. ételkészítéshez	zsíros tojásételek, hagymás rántotta
Fűszerek
vasfű, borsikafű, kapor, ánizs, zsálya, babérlevél, zöldpetrezselyem, zeller, rozmaring, édes-nemes pirospaprika, só, szegfűbors, kakukkfű, vanília, majoránna, bazsalikom, őrölve: kömény, szegfűszeg, fahéj	csípős, izgató fűszerek-chili, curry, csípős paprika, torma, mustár, bors, fokhagyma (kivéve esetleg egészben belefőzve, majd eltávolítva)
Italok
víz, világos tea, szénsavmentes ásványvíz, szűrt gyümölcslevek, zöldség présnedvek, koffeinmentes tea- kávé, vízzel vagy tápszerrel készített gyümölcsturmixok (nem aprómagvas gyümölcsökből)	szénsavas üdítők és ásványvíz, alkoholos italok, kakaó